első s utolsó mindenik dalomban:
a mindenséget vágyom versbe venni,
de még tovább magamnál nem jutottam.
s már azt hiszem: nincs rajtam kívül semmi,
de hogyha van is, isten tudja hogy van?
van dióként dióban zárva lenni
s törésre várni beh megundorodtam.
bűvös körömből nincsen mód kitörnöm,
csak nyílam szökhet rajta át: a vágy -
de jól tudom, vágyam sejtése csalfa.
én maradok: magam számára börtön,
mert én vagyok az alany és a tárgy,
jaj én vagyok az ómega s az alfa.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése