mostan színes tintákról álmodom.
legszebb a sárga. sok-sok levelet
e tintával írnék egy kisleánynak,
egy kisleánynak, akit szeretek.
krikszkrakszokat, japán betűket írnék,
s egy kacskaringós, kedves madarat.
és akarok még sok másszínű tintát,
bronzot, ezüstöt, zöldet, aranyat,
és kellene még sok száz és ezer,
és kellene még aztán millió:
tréfás-lila, bor-színű, néma-szürke,
szemérmetes, szerelmes, rikitó,
és kellene szomorú-viola
és téglabarna és kék is, de halvány,
akár a színes kapuablak árnya
augusztusi délkor a kapualján.
és akarok még égő-pirosat,
vérszínűt, mint a mérges alkonyat,
és akkor írnék, mindig-mindig írnék.
kékkel húgomnak, anyámnak arannyal:
arany-imát írnék az én anyámnak,
arany-tüzet, arany-szót, mint a hajnal.
és el nem unnám, egyre-egyre írnék
egy vén toronyba, szünes-szüntelen.
oly boldog lennék, istenem, de boldog.
kiszínezném vele az életem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése